Marikának szeretettel kiváló képszerkesztési munkájáért!!!!
Vicuskától
Nem az a fontos, hogy meddig élünk,
Hogy meddig lobog vérünk,
Hogy csókot meddig kérünk és adunk,
Hanem az, hogy volt egy napunk,
Amiért érdemes volt élni."
Ne sírj,az igaz könny ritka,
mosolyogva szenvedni,ez az élet titka.
Nem az igazi szenvedés,
amitől könnyes lesz a szemed,
hanem az amit eltűrsz mosolyogva,csendesen
Ha úgy érzed, bánatos vagy,
A sors csak játszik Veled.
Gyere el életem kútjához,
Én erőt merítek Neked!
Ha úgy érzed, az egész világ
Nem ért meg Tégedet,
Fordulj hozzám, és meséld el
Mi nyomja tiszta lelkedet!
Ha úgy érzed, a homlokodon
Barázdát szánt a félelem,
Engedd, hogy szívedbe lássak,
Visszahozzam Neked a fényeket!
Ha úgy érzed, méltó lehetek arra,
Védelmezőn fogjam a két kezed,
Nem szeretnék adni semmi mást,
Csak egyet: Szeretetet!
Ha életedben olyan helyre értél,
hol úgy érzed, innen már nincs tovább,
Csalódottságból magadnak bőven mértél,
s nem jussod már az igaz boldogság.
Állj meg, kérlek, a szakadék legszélén,
és nézz csak hátra, milyen volt életed,
Volt e barát, ott benn a szíved mélyén?
Kinek emlékét örökre elteszed.
S ha volt olyan, ki érintette lelked,
ki melléd állt,ha sorsod rángatott.
Ki meghallgatta sok fájó keserved,
s ha kellett méltó tanácsot adott.
Keresd meg őt és mondd el ami fáj,
még lelkedben mindig megtalálhatod.
A barátság hidd, a legnagyobb ajándék
ANYUKÁM
Drága Édesanyám!
Velünk maradsz örökre!
Minket a halál sem tud szétválaszta.
remélem odafentröl nézel ránk
gyermekeidre..
"S, ha szomorú fejfán olvasod e nevet,
virágos sírdombon a könnyed megered
. Van egy szó van egy név valóság nem álom,
nekem a legdrágább ezen a világon.
Ez a legforróbb szó, az én legszebb imám,
amikor kimondom: Anyám, Édesanyám. "
Számunkra Te sohasem leszel halott
Örökké élni fogsz mint a csillagok
Drága jó szívét, két dolgos kezét
Áld meg Atyám.
S mi köszönjük, hogy õ lehetett a mi Édesanyánk!
...
Ott pihensz, ahol már nem fáj semmi,
S nyugalmadat nem zavarja senki.
Életed elszállt, mint a virágillat,
De emléked ragyog, mint a fényes csillag.
Lelked, mint a fehér galamb, csendesen messzire szállt.
Hiába keresünk, könnyes szemünk már többé nem talál.
De tudjuk,hogy a csillagok közt a legfényesebb te vagy,
Utat mutatsz, mert szívünkben örökké itt maradsz.
"Kinézek az ablakon,látom a holdat ragyogni,
arcomon a könnycsepp végig akar folyni.
Ha most megkérdeznéd,mi a bajom,
csak annyit mondanék:Hiányzol Nagyon!"
Eszembe jutnak az együtt töltött napok
Fülemben újra megcsendült a hangod
Szinte látom minden mozdulatod
Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod..
Fáradt szívem hangosan dobog,
Emléked árnya, még mindig itt lobog.
Szél hozta húrokon, felsír egy dal,
Minden ritmusa szívembe mar.
Megfáradt szívem hangosan dobog
Te érted... ki hiányzik nagyon
Kit az idő múlásával sem feledek
S, arra hogy mennyire szerettelek.
Bennem most a magány dalol...
Mert te már messze vagy...távol
"Örök az arcod, nem száll el szavad,
minden mosolyod a szívünkbe marad.
Nem az a fájdalom amitől könnyes a szem,
hanem amit a szívünkbe hordunk némán, csendesen.
DRÁGA SZÜLEIM.
Messze vagytok már tölem
de nem vagyok árva-mert itt vaggytok velem
a szivembe zárva
A ti szivetek már nem fáj de az én bánatom nö
mert nem hoz enyhülést a muló idö
Hirtelen halálotok-összetörte szivem
Örökké örzöm drága emlékeket
Nyugodjatok békében.DRÁGA ANYUKÁM..APUKÁM!
|