A bércet már a hajnal aranyozza,

A völgy virágait gyönggyel harmatozza.

Fű és fa lombján hűs szellő legyint át,

Ébresztgeti a lepkét és a pacsirtát.

Fény mindenütt, víg zaj minden zugolyban,

Az ég mosolyán a föld szíve dobban.

Gyulai Pál



Ibolya, ibolya,
vén erdőknek fiatal
mosolya!

Hóvirág, hóvirág,
tárd ki nekünk a tavasz
kapuját!

Kikerics, kikerics,
kiderül az ég fölöttünk,
ha te nyitsz!

 Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke


Kinyílott a hóvirág,

Vidámabb lett a világ ...

Itt a tavasz, megy a tél,

Kis magban a csíra kél.

Szikrázik a napsugár,

Nyakát nyújtja a gúnár,

Táncot jár a víz fodra,

Tavaszi szél forgatja.

Itt a tavasz, gyerekek,

Kacagnak a verebek.

       CSANÁD BÉLA:  ÁPRILIS.    

Kék ég! Kék ég!
Derűs tiszta ég!
Csillog, villog a napsugár,
tündököl a rét!

Zöld nád! Zöld nád!
Ragyog a nagy víz!
Gólya lépked a szélében,
nem is egy, de tíz.

Kis nyúl! Kis nyúl!
Fut a réten át.
Ne fuss, ne fuss! Nézd,
milyen szép,virágos az ág!

  Gazdag Erzsi: Itt a tavasz
Itt a tavasz, tudod-e?
Leheletét érzed-e?
Virágszájjal rád nevet
virágszagú kikelet.

Rád füttyent a bokorból,
füttyös madár torokból.
Rügyes ággal meglegyint
S érzed, tavasz van megint.

 Márai Sándor

"Ha egy szép élet vágyát őrzöd,
A múlttal nem szabad törődnöd,
S mindig úgy tégy, ha veszteség ér,
Minthogyha újjászülten élnél.
Mit akar? - kérd meg minden naptól.
És minden nap felel majd akkor:
Tetteidnek tudjál örülni,
Más tetteit tudd megbecsülni;
Főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd  az Úristenre! "

Dezső Ilona
Gyöngyvirág

De jó is lenne olyan erősnek lenni,
Mint ezek az apró gyöngyszemek,
A föld alól is, mindég elő bújni,
Hiába temetnének el gondos kezek.

A száraz, kegyetlen semmiségből
Tör ki, hatalmas erővel a nap felé,
S bár csiráját súlyos léptek törték,
Túlélte, megadást nem ismervén.

Gyönge, puha szárán ring a tavasz,
Tucatnyi pompás, habos ékköve:
Ám hamis illatú ringása ravasz,
Mosolya, lelkemnek igazi könnye.

Ő volt a mindenem, de megcsalt,
Megtévesztette óvatlan szemem,
S mikor azt hittem, a virága igaz,
Akkor csapott be leginkább engem.

Úgy vártam a tavaszt, a feltámadást,
Mert hittem, mert akartam erős lenni:
Akár a gyöngyvirág, ki a dudvából is,
Bárhonnan is, újra a világra tud jönni.

Dáma Lovag Erdős Anna :

Mondd kedvesem !

Ó március,te kikeleti varázs
Ragyog a fény csábítva int felém
Érzi e a szíved,amit én
Új életre kelt március reggelén

Ó, mondd kedvesem
Érzed már jön a tavasz csendesen
Virág nyílik,rügy pattan,ébred az erdő
Simogatja szívedet a szellő

Virág szirmokat nyitogat a napsugár
Selymesen melengeti őket,s táncot jár
Csobban a patak,rohanni van kedve
Ó, kedvesem érzed-e a tavaszt szívedben?

Millió nyíló virág int feléd
Illatukkal csodás az erdő,a rét
Méh zümmög ,szorgosan súgja
Nyíljatok kedveseim itt a tavasz újra

Hallod-e a madarak kórusát
Neked küldöm e csodás melódiát
Lelkünkben is egy új dal muzsikál
Mert tavasz van,s madár dala száll

Ó ,kedvesem boldog e dal
Úgy szárnyal ,mint egy diadal
S a virágok neked is nyitják szirmaikat
Neked üzenek,ugye boldog vagy?

Mert eljött a szép tavaszi varázs
Öröm,szeretet látomás
Szívem dala száll feléd
Köszöntsük a tavasz virradat reggelét

Dáma Lovag Erdős Anna :

Lassan eljön a tavasz

Lassan eljön a tavasz
Pattannak a rügyei a fáknak
Szívemből búcsúzik a tél
Örülök a lágy napsugárnak

Cinkosan kacsint már a nap
Ibolya virág illata árad
Kertek is a tavaszra vártak
A madarak csivitelve szállnak

Március köszönti már a tájat
Lelkünkben is felébrednek a vágyak
Szép emlékei életünk tavaszának
Örülünk a nap ragyogásnak

Egyedül csak én ülök némán
Várom a tavasz beköszönt rám
Elhozza szívembe a reményt
S kigyújtja a tavaszi fényt

2O15.O3.O2.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna

  Dáma Lovag Erdős Anna

Neked szedtem

Neked szedtem
Csokorba ibolyát
Fehéret és lilát
Ott remeg a szívem benne
Ibolya kis közepébe
Terítve volt a fák alja
Ember szívet csalogatta
Gondoltam te is megörülsz tőle
Ha illatozik majd kezedbe

Neked szedtem,rád gondoltam
Ibolyától boldog voltam
Itt a tavasz ő is tudja
Örömöt hoz az otthonba
Neked szedtem ibolyámat
Ne nyomja szíved a bánat
Öröm költözzön a lelkedbe
Ha a csokrom veszed a kezedbe

Mosonmagyaróvár.2O15.O4.O9.
Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdős Anna :

Búsan szól a hegedű

Felültek a fákra a fellegek
Egy hegedű szól,kesereg
Egy hegedű az éjszakában
Valakit sirat bánatában

Ó mily szomorúan,mily búsan
A magány dala benne van
Megfájdul a szív is bele
Komor fellegek szállnak felette

Ó te szomorú hegedű
Ne sírj oly búsan
Jön még borúra derű
Szólsz még boldogan

Néma az éj,elhalkul a dala
Elcsitul lassan a szív fájdalma
Csendes a hegedű,elpihent a vonó
Alussza álmát,nem zokog a szó

2O15.O4.17.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna
/emlékezve/

Történelmi Szent Lázár Lovagrend új tagjai:
Dáma Hegedüs Erzsébet,Lovag Strein Miklós köszöntése

Gondolataim csokorba szedtem
Hogy elmondjam mindenkinek örömem
Két jó barátot köszönthetek

Kinek szíve őszinte szeretet felétek
Isten éltessen, Dámák és Lovagok
Nagy családjába,ahova ezután tartoztok
Ezt a szép napot ne feledjétek
Legyen szép örök emléketek
Köszöntelek benneteket
Az örömmel hazatérőket
Dicsőséget hozó Dámát és Lovagot
Büszkék vagyunk,megértétek e szép napot
Öröm és boldogság tölti el szívemet
Dáma és Lovagtársat ezután köszönthetek
Mercy családunk minden tagja büszke rátok
Mert ti megérdemlitek ezt a rangot
Szép köszöntőt szerettem volna írni
De nem találom a szavakat
Arra kérem Istent,legyen mindig veletek
Szeressétek úgy,mint eddig az embereket
Mert kinek a szíve tiszta szeretet
Az tudja bánatban is vigasztalni az embereket
Az tud felemelni,gyámolítani
Az tud mindig csak adni,adni
Szóljon hát a dal a köszöntő
Szóljon a vers a szívből jövő
Hozsanna neked Dáma és Lovag
Legyen boldog életed és utad
2015.10.17.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna